Egy folyóirat első számának megjelenésekor elvárható, hogy a szerkesztőség adjon számot olvasóinak céljairól, elképzeléseiről, felvállalt elveiről. Nos, két cél vezérelt bennünket a Miskolci Jogi Szemle elindításával. Először is olyan fórumot kívántunk létrehozni, mely az eddigieknél méltóbban reprezentálja a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán folyó tudományos munkát. Különös aktualitást ad ennek a törekvésnek, hogy karunk ebben az évben ünnepli működésének huszonötödik évfordulóját. Tudjuk azonban, hogy ez a törekvés elsősorban nekünk, a kar oktatóinak fontos – önmagában aligha tenné indokolttá egy új lap indítását. Másik, szerénytelenebb célkitűzésünk, hogy olyan lapot hozzunk létre, melynek szerkesztési módszerei közelítenek az általunk mintaértékűnek tekintett nyugati folyóiratok gyakorlatához.
A rendszerváltás után vitathatatlanul új lendületet kapott a hazai jogtudomány. Soha korábban nem művelték azt ilyen sokan Magyarországon, és soha korábban nem született ennyi jogtudományi publikáció. Ez lehetségessé, sőt sok szempontból szükségessé teszi, hogy létrejöjjenek olyan folyóiratok, amelyek felvállalják a minőségi szelekciót az újonnan felbukkanó szövegek között. A nyugati típusú folyóiratok működtetésének első feltétele már teljesült: van elegendő mennyiségű közlésre váró tanulmány. Örömmel konstatáltuk, hogy a publikációs felhívásunkra beérkezett tanulmányok száma is ezt bizonyította. Mi azon dolgozunk, hogy egy másik feltétel is teljesüljön: legyen olyan szerkesztőség, mely magára vállalja a minőségi szelekció érvényesítését.
Ezeknek a céloknak a biztosítása érdekében szerkesztési gyakorlatunkat egy anonim lektorálási rendszerre alapoztuk. Minden beérkező írást két mi-nősített oktatónak küldünk meg véleményezésre, akik közül legfeljebb az egyik lehet karunk oktatója. Szerkesztési elvünk az, hogy nem jelenhet meg folyóiratunkban olyan tanulmány, amely nem kapott legalább egy támogató lektori véleményt. Ugyanakkor a szerkesztőség a végső döntés jogát két támogató lektori vélemény esetén is fenntartja magának. A lektori teendők ellátására a Szerkesztőbizottság mellett létrehoztuk a folyóirat Tanácsadó Testületét, amelynek tagjai felerészben karunk minősített oktatói, felerészben pedig a jogtudomány más elismert szaktekintélyei közül kerülnek ki. Bár lapunk intézményi értelemben jellegzetes egyetemi folyóirat, nyitottak vagyunk minden színvonalas jogtudományi munka befogadására, bárhonnan érkezzen is az. A Tanácsadó Testület összetétele és a lektori eljárás reményeink szerint garantálja, hogy elkerüljük a belterjesség veszélyét.
Ami a tartalmi kérdéseket illeti, a Miskolci Jogi Szemle általános jogtudományi folyóirat, vagyis érdeklődésünk minden jogterületre kiterjed. Eredeti tanulmányok megjelentetése mellett törekszünk arra, hogy minden számban helyet kapjon egy nagy hatású, a maga tudományterületén meghatározó fontosságú szöveg fordítása is. Erre szolgál a Kitekintés elnevezésű rovat. Szemle rovatunk pedig egy itthon ma a jogtudományban alig-alig létező, de legalábbis alulértékelt műfajt kíván meghonosítani: ez a rovat tanulmányértékű recenziókat (review article) közöl. Nem egyszerű könyvismertetéseket, hanem kritikai elemzéseket az újabb jogtudományi eredményeket reprezentáló művekről.
Az indulásnál választhattuk volna azt az utat, hogy nagy tekintélyű jogtudósokat kérünk fel, hogy írásaikkal adjanak kezdőlökést a lapnak. Mi azonban inkább azt szerettük volna, hogy már az első lapszám is „üzemszerűen”, azaz a jövőre lefektetett szerkesztési elvek szerint készüljön el. Reméljük, hogy az így született végeredmény nem fog csalódást okozni a Tisztelt Olvasónak, és a jövőben is számíthatunk megtisztelő érdeklődésére.
Miskolc, 2006. szeptember 1.
A Szerkesztőség