Miskolci Jogi Szemle

XV. évfolyam 2020 1. különszám

Tartalom

Fénykép 

Előszó

Tanulmány

Angyal Zoltán:

A bírói nyugdíjkorhatár csökkentése kontra bírói függetlenség elve 

Balázs István:

A közigazgatási bíráskodás viszonya a bírói kormányzáshoz a magyar jogi szabályozás tükrében 

Czékmann Zsolt:

Az egyén és az állam kapcsolatának megváltozása az IKT hatására – az e-demokrácia fogalmi alapjai

Csák Csilla – Nagy Zoltán:

A környezeti és pénzügyi fenntarthatóság – avagy a környezetjog és a pénzügyi jog egyes kapcsolódási pontjai

Cseh Gergely:

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató – Magyarország európai uniós teljesítménye a digitalizált világban

Dienes-Oehm Egon:

Gondolatok a nemzetközi szerződésbe ütköző jogszabály (jogszabályi rendelkezés) megsemmisíthetőségének feltételhez kötéséről, illetőleg lehetséges alternatív jogkövetkezményeiről

Domokos Andrea:

A magyar büntető eljárás és a digitalizáció

Erdős Éva – Kiss Lilla Nóra:

A kettős adóztatás és a kettős nem adóztatás, mint az európai adójog új jelenségei 

Fekete Balázs:

Jogi kultúra és jogosultságkultúra. Egy lehetséges fogalmi háló vázlata

Gajduschek György:

Jog és valóság viszonyáról – az új intézményelméletek szemszögéből 

Gárdos-Orosz Fruzsina:

Alkotmánybíráskodás, alkotmánybíróság: esszé egyes örök és öröklött alkotmányjogi problémákról 

Hallók Tamás:

A gyülekezési jog és mások jogai

Gábor Hamza:

Römischrechtliche Tradition und Kodifikation des Privatrechts (Zivilrechts und Handelsrechts) in den Niederlanden 

Adrienn Jámbor:

Smart learning and learning environments

Kiss László:

Keresetlen gondolatok az önkormányzatok feloszlatásáról 

Kovács Péter:

Az Emberi Jogok Európai Bíróságára és más nemzetközi intézményekre való hivatkozás az Alkotmánybíróságon és a Nemzetközi Büntetőbíróságon: hasonlóságok és különbségek

Lamm Vanda:

Ment-e előre a kötelező bíráskodás ügye? - Megjegyzések a Nemzetközi Tengerjogi Törvényszék kötelező joghatóságáról

Lévay Miklós:

A szavazat-maximalizáló büntetőpolitikáról

Nagy Adrienn:

Szemelvények a 3312/2017. (XI.30.) AB határozatból, avagy felhasználhatók-e a személyiségi jogot sértő bizonyítékok a polgári perben?

Nótári Tamás:

Választási kampányfeliratok Pompeiiben 

Nyitrai Péter:

A rendőri intézkedések általános elveinek és szabályainak kritikai vizsgálata

Paczolay Péter:

Az Emberi Jogok Európai Bírósága mint európai alkotmánybíróság?

Pap András László:

Alkotmányos indentitás Izrealben: a 2018-as nemzetállami törvény

Pap Gábor:

Észrevételek Bibó István akadémiai székfoglaló beszédéhez Locke és Montesquieu hatalommegosztási elméletéről 

Paulovics Anita:

Az eljárási kódex átfogó módosítása: az 1981. évi I. törvény

Petrétei József:

A kormány általános politikájának meghatározásáról 

Prugberger Tamás – Jakab nóra – Mélypataki Gábor:

A  munkával és a pihenéssel töltött idő arányosításának több szempontú társadalom-, és jogelméleti problémája közgazdasági, ergonómiai, szociológiai és szociálpszichológiai megközelítésben 

Róth Erika:

A telekommunikációs eszköz használatának gyakorlati kérdései a büntetőeljárásban 

Sáry Pál:

A visszaható hatályú jogalkotás kérdése az ókori Rómában

Stipta István:

Közjogi viták a vármegyék rendeletfélretételi (vis inertiae) jogáról 

Stumpf István:

Az Alkotmánybíróság és az Országgyűlés viszonya a közjogi érvénytelenség tükrében 

Szabó Miklós:

Esetmódszer és alkotmányjog

Szalay Péter:

Alkotmánytörténeti szemvillanások – mi is módosult harminc esztendővel ezelőtt 

Torma András:

A közigazgatás fogalmáról – magyar szemmel

Csaba Varga:

Lukács on law

Varga Zoltán:

A digitalizáció hatása a magyar adóeljárásokra, az EKÁER bemutatása

Vinnai Edina:

Az állam szerepe a digitális társadalmi leszakadás kezelésében

Wopera Zsuzsa:

A felek és a bíróság közötti szereposztás a keresetindítás során